"A 154 évvel ezelőtt alapított téglagyár története két, markánsan elkülönülő korszakra osztható. Az alapítástól (1856) kezdődő 92 év a háborúk és a gazdasági válság ellenére, valódi tulajdonosok által irányítottan, mindenki számára (dolgozók, alkalmazottak, tulajdonosok, város) özmegelégedésre telt el.
Az államosításnak nevezett eljárás óta (2. korszak) viszont, ha nem is lineárisan, de egyre csökkent a gyár szerepe, jelentősége, míg elérkeztünk a teljes leépítésig és felszámolásig. 1948. évtől kezdődően az ország téglagyárai megyei szervezeti egységben dolgoztak, majd több átszervezés és névváltozás után érkeztünk el az 199l-es privatizációhoz. Ettől az időponttól a Pankotai MgTsz tulajdonába került a gyár és kisméretű gépi tégla gyártására szakosodott. A veszteségesen működő üzem 2005 őszén teljesen leállt, eladásra került. Ezután egyszer-egyszer próbálkoztak ugyan tégla és pillértégla gyártással, ám ezek nem voltak életképes vállalkozások.
A jelenlegi tulajdonos az egész gyárat le akarta bontani, azonban 2008 januárjában a kemencét valamint a mellette álló iroda és lakás épületet helyi kezdeményezésre műemlékké nyilvánították, így megmenekült a teljes pusztulástól. A többi épületnek sajnos nem volt ilyen szerencséje, a prés, a szárítók, a kisvasút, egy szóval minden egyéb, lebontásra és eladásra került.
Így ért dicstelen véget a szerencsésebb korokban Szentes egyik jelképének számító, és számos helybélinek kenyeret adó Zsoldos téglagyár."
Bencsil Rita: Prológus és a vég kezdete
A szerzőről:
Bíró Dániel: A téglamániás szülésznő. Szentesi Élet Archívum, 2012.08.24.
http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2012/pdf/sze20120824_34.pdf