Dobosy Mihály (1780–1853) szentesi református lelkész, Kiss Bálint paptársa volt. Jól beszélt németül és franciául, irodalmi működésével, különösen gazdag műfordítói tevékenységével ismertté tette nevét országszerte. Számos más mű mellett lefordította és "egynehány világosító jegyzésekkel bővítette" David Cranz Grönland históriája (Buda, 1810) című munkáját.
Ezzel foglalkozik kitüntető részletességgel Sz Kristóf Ildikó tanulmánya, amelyet a szentesi születésű dr. Filep Antal néprajzkutató jóvoltából van lehetőségünk közzé tenni.
A grönlandi inuitoknak – más néven az eszkimóknak – sajátos helyük volt a megszületőben lévő nyugat-európai antropológiák kultúra-klasszifikációiban. Eszerint az inuitok képviselték az emberi társadalom fejlődésének az első fokát, ami szerepet játszott abban, hogy éppen őróluk szól a magyar etnológia történetének egyik első „honosítása”.
David Cranz – illetve Dobosy Mihály – munkája a későbbiekben szervesen beépült tudománytörténetünk 19. századi vonulatába. Így egy olyan etnográfia kanonizálódott szaktudományunkban, amely eredetileg nem tudományos igényű volt, s amelynek az első felhasználói sem tekintették kizárólagos megismerési módszernek a terepmunkát.
Ugyanakkor, a tudományfejlődés iránya mégiscsak a terepmunka felé mutatott már: Dobosy Mihály tanulmányai, majd fordítása – s azzal együtt szerkesztésének, szövegrövidítésének a módozatai – alapvetően ennek az igénynek a meglétére utalnak.
Ha a felvilágosodás az igazi tudást a módszeres gyűjtésben, gyűjtemények összeállításában igyekezett megtalálni, a terepmunka végső soron az ismeretek autenticitásának a kereséséhez és igazolásuk igényéhez kapcsolódott.
(Sz. Kristóf Ildikó összefoglalója nyomán)
Dobosy Mihály (Szentes, 1780. január 14. – Szentes, 1853. május 13.) református lelkész, Kiss Bálint paptársa. Wikipédia szócikk.