Login Portlet

Elrejt

Belépés

Képmegjelenítő portlet

Kép megjelenítése

Ajánlás

Megjelenít: 1956_Bokonyi-S_A-szkitak-kocsija.pdf

Mentés Nyomtat

Megosztás |

Dokumentum elérhetősége :

2.2 Dolgozatok, esszék

Besorolási cím:

1956 - Bökönyi S.: A szkíták kocsija

Egyéb cím:

A szkíták kocsija (eredeti cím)

Alkotó neve:

Bökönyi Sándor (szerző)

Közreműködő neve:

Tímár Ferenc (közreadó)

Megjelenés éve:

1956

Megjelenés helye:

Budapest

Kiadó neve:

Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum

Méret/terjedelem:

18 p. / 4,8 MB (PDF)

Esemény:

beadva

Időpont:

2019-08-14

Témakör:

Helytörténet

Évszázad:

i. e. V. század

Dokumentum nyelve:

magyar

Típus neve:

kisnyomtatvány

Őrzőhely:

Móra József tulajdona

Szerzői jogi megjegyzések:

közhasznú, nonprofit célokra

Metaadatséma:

Alapséma

Részletek elrejtése

Leírás:

Részlet a dolgozat bevezetőjéből
"1950 nyarán a Magyar Nemzeti Múzeum régészei ásatást kezdtek a Szentes határában lévő Vekerzrugban.
Céljuk az volt, hogy az évekkel ezelőtt ott feltárt szkíta slrok nyomát fellelve, az ottani dombon lévő szkíta temetőt feltárják. A munka nehezen indult el, mert az előző években talált sírok helyéről közölt térkép hiányos volt, s a környék lakói sem tudták azok helyét megmutatni.
Így szinte csak találomra kezdték el az ásatást a kérdéses dombon, munkájukat azonban már az első napon siker koronázta: néhány órai munka után csontvázakra bukkantak, egy kettős lovas sir két lócsontvázára. Még ugyanezen a napon egy újabb kettős lósir került elő, melyben a két egymással szemközt fekvő lócsontváz fölött négy vasabroncs és kerékagy /persze rozsdás, sérült állapotban/ és nagy halom faszén feküdt. Később még további hat lósír került elő /egyes sírokban a lócsontváz mellett kutyacsontváz is feküdt/, nem beszélve a nagyszámú emberi sírról.
A második kétlovas sírban lévő négy kerékabroncs és kerékagy kétségtelenné teszi, hogy a sírba a lovak mellé kocsit is temettek, felmerül azonban az a kérdés, hogy hogyan? Erre a lócsontvázak fölött található nagytömegű faszén és az abroncsok helyzete ad feleletet. A faszenek arra mutatnak, hogy a kocsit felgyújtották, elégették és csak azután került a sirba..." A magyar archeozoológiáról
Az első régészeti feltárásból származó állatcsontleletekkel foglalkozó tanulmány a paleontológus Kubinyi Ferenc tette közzé 1859-ben az Akadémiai Értesítőben. Rómer Flóris 1868-ban kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságának és a Magyar Királyi Egyetem Állattani, Állatbonctani Gyűjteménytárának szorosabb együttműködését.
A rendszeres archeozoológiai kutatások beindulása az 1950-es évektől a jelen munka szerzője, az állatorvos végzettségű Bökönyi Sándor és az agrármérnök Matolcsi János nevéhez volt köthető...
Csippán Péter: Zoológia régész módra - avagy mi fán terem a régészeti állattan?
<ul>
<li><a href="http://epa.oszk.hu/03200/03255/00001/pdf/EPA03255_hatartalan_regeszet_2017_1_070-073.pdf" target="_blank">http://epa.oszk.hu/03200/03255/00001/pdf/EPA03255_hatartalan_regeszet_2017_1_070-073.pdf</a></li>
</ul>

Megtekintve: 497

FontResizer

Locale Selector