I. Csörgetik a láncot - részlet
"Olyan napló-fajta valami ez: följegyzések néhány rettenetes évnek abból a történetéből, ami körülöttem játszódott le; annyira körülöttem, hogy a forgója engem is elkapott és besodort a szereplők közé.
Az is meglehet, hogy a testamentumom lesz. Furcsa testámentum kavarodik belőle, mondhatom. Azoknak szól, akiknek semmi közük hozzám. Nem anyagi javak, jogok születnek majd belőle, hanem kötelességek.
Hogy megérthessétek, egy kicsit figyeljetek. Ha itt-ott ugra-bugráló, szaggatott lesz a beszédem, azt annak tudjátok be, hogy a lelkem is úgy ugra-bugrál egyik emlékről a másikra..."
Farkas Antal néptanító, újságíró, lapszerkesztő, költő, író régi nagynevű szentesi családban született 1875. szeptember 13-án. Elemi iskoláit a Központi Református Népiskolában végezte, majd 1886-tól a helyi gimnázium tanulója. 1894-ben a Turóc vármegyei Znióváralján nyert tanítói oklevelet.
Első versei 16 éves korában jelentek meg a vidéki lapokban. 1894-ben Mezőtúron adta ki első önálló verseskötetét Költemények címen. 1899-től az Új Század c. haladó polgári hetilap munkatársa. Ebben az évben jelenik meg második verseskötete Viharzúgás és pacsirtadal címen. 1907-ben megírta első regényét A csanádi parasztbíró címen; 1914-ben kiadta Templomtüzek, vörös zsoltárok c. verseskötetét, 1918-ban pedig megjelent Jókedv a siralomházban c. karcolatgyűjteménye, valamint Szilaj Péterék c. társadalmi regénye... (Labádi Lajos - Szentesi Élet, 2011)