Login Portlet

Elrejt

Belépés

Képmegjelenítő portlet

Kép megjelenítése

Ajánlás

Megjelenít: 2016_Sz._Kristof_Dobosy-es-az-inuitok.pdf

Mentés Nyomtat

Megosztás |

Dokumentum elérhetősége :

2.2 Dolgozatok, esszék

Besorolási cím:

2016 - Sz. Kristóf I.: Dobosy Mihály és az inuitok - „Terepmunka” a terepmunka kora előtt

Egyéb cím:

„Terepmunka” a terepmunka kora előtt (eredeti cím)

Dobosy Mihály, a grönlandi inuitok és az etnológia (antropológia) születése a 19. század eleji Magyarországon (alcím)

Alkotó neve:

Sz. Kristóf Ildikó (szerző)

Közreműködő neve:

Tímár Ferenc (közreadó)

RemainingPages:

223-245. p.

Cím:

Ethno-Lore - Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének évkönyve - XXXIII.

Megjelenés:

Budapest, 2016

Megjelenés éve:

2016

Megjelenés helye:

Budapest

Kiadó neve:

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Méret/terjedelem:

23 p. / 1,2 MB (PDF)

Esemény:

elérhető

Időpont:

2019-09-02

Témakör:

Helytörténet

Évszázad:

i. sz. XIX. század

Dokumentum nyelve:

magyar

ISBN:

HU ISSN 1787-9396

Típus neve:

könyvrészlet

Őrzőhely:

Dr. Filep Antal szíves közlése

Őrzőhely URL:

https://btk.mta.hu/

Jogtulajdonos neve:

Sz. Kristóf Ildikó

Szerzői jogi megjegyzések:

közhasznú, nonprofit célokra

Metaadatséma:

Alapséma

Részletek elrejtése

Leírás:

Dobosy Mihály (1780–1853) szentesi református lelkész, Kiss Bálint paptársa volt. Jól beszélt németül és franciául, irodalmi működésével, különösen gazdag műfordítói tevékenységével ismertté tette nevét országszerte. Számos más mű mellett lefordította és "egynehány világosító jegyzésekkel bővítette" David Cranz Grönland históriája (Buda, 1810) című munkáját.
Ezzel foglalkozik kitüntető részletességgel Sz Kristóf Ildikó tanulmánya, amelyet a szentesi születésű dr. Filep Antal néprajzkutató jóvoltából van lehetőségünk közzé tenni.
A grönlandi inuitoknak – más néven az eszkimóknak – sajátos helyük volt a megszületőben lévő nyugat-európai antropológiák kultúra-klasszifikációiban. Eszerint az inuitok képviselték az emberi társadalom fejlődésének az első fokát, ami szerepet játszott abban, hogy éppen őróluk szól a magyar etnológia történetének egyik első „honosítása”.
David Cranz – illetve Dobosy Mihály – munkája a későbbiekben szervesen beépült tudománytörténetünk 19. századi vonulatába. Így egy olyan etnográfia kanonizálódott szaktudományunkban, amely eredetileg nem tudományos igényű volt, s amelynek az első felhasználói sem tekintették kizárólagos megismerési módszernek a terepmunkát.
Ugyanakkor, a tudományfejlődés iránya mégiscsak a terepmunka felé mutatott már: Dobosy Mihály tanulmányai, majd fordítása – s azzal együtt szerkesztésének, szövegrövidítésének a módozatai – alapvetően ennek az igénynek a meglétére utalnak.
Ha a felvilágosodás az igazi tudást a módszeres gyűjtésben, gyűjtemények összeállításában igyekezett megtalálni, a terepmunka végső soron az ismeretek autenticitásának a kereséséhez és igazolásuk igényéhez kapcsolódott.
(Sz. Kristóf Ildikó összefoglalója nyomán) <ul>
<li><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Dobosy_Mih%C3%A1ly" target="_blank">https://hu.wikipedia.org/wiki/Dobosy_Mihály</a></li>
</ul>
Dobosy Mihály (Szentes, 1780. január 14. – Szentes, 1853. május 13.) református lelkész, Kiss Bálint paptársa. Wikipédia szócikk.

Megtekintve: 639

FontResizer

Locale Selector